Egyéb kutatási terület
| A Luca-széke |
 |
 |
| Írta: Oláh András |
|
A Luca-széke
Ősi magyar karácsonyi, illetve közvetlen Karácsony előtti szokásaink egyike a székfaragás. Nem is székről, inkább egy lócáról van szó, melyet Karácsony előtt 13 nappal, Luca napján kell elkezdeni faragni - némely helyen 9 -, helyesen 13-féle fából, de a keményebbekből. /Innen is lehet a mondás, hogy: "Kemény fából faragták...."/
Ha jobban megnézzük a készülő, vagy a már elkészült kis ülőpadot, bizony az sokszor a közepén keskenyebb, vékonyabb, hogy a gyerök siserahad jobban tudjon rajta hosszirányban ülni, azaz lovagolni, hisz a ló hátához hasonlóra készített ülőeszköz a lóca, biz egy lócska, azaz lovacska. Régiesen, de tájszólásokban /pl.: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben/ még ma is úgy mondják a lovat, hogy lú. /Lúcska, LÚCKA, LÚCA./ Ismerjük a mondást: Meddig ló a ló? Debrecenig, mert onnan már lú... Lovas nemzet a magyar, s ugyan milyen ötletesebb ajándokot lehetne elgondolni a hosszú téli estékre házbakényszerített izegni-mozogni, de leginkább lovagolni vágyó fiúcska számára, mint egy - a hintaló egyszerübb változatát is jelentő - lúckát, azaz táltos lónak, paripának képzelt lócát? - Mit hozott Nekem a Jézuska ídesapám? - E bia egy lúca ídes fiam.... "Hóc, hóc katona, ketten ülünk egy lóra....." Az a nap melyen suttyomban elkezdik faragni a LAÚCÁT, az a LUCA nap. Az utónév szótárak ezek szerint hibásan adják meg a Lúcia, Lúcsia /latin, olasz eredetű/ nevek magyar vetületeként, hisz a dolog épp fordítva lehetséges. Egy később keletkezett nyelven elhangzó Luca név Lúcia hangváltozatából alapvetően hibás az ősi magyar Lúca nevet származtatni.... Ezt az egyszerű összefüggést azért "nem ismerik fel" történészeink, mert a dolog összefügg a Karácsonyi Ünneppel, amikor is a magyarok őseit a Földre hozó Ősre, Lúménre, Ménre, emlékeztünk. A Mén, azaz parancsnok, uralkodó, korneve; Kőíró ős, /őc/ volt. Az Ő jövetelének ünnepe volt a Karácjön, azaz "Kőíró őc jön", azaz ha a lúhoz igazítjuk; Kuruzsuny ünnep. Ez az -ünnep pedig a Nagyboldogasszony, azaz Pál dög égi szín, azaz Pál, a Jégkorban érkezett égi uralkodó volt /A jégkor korneve=dög, az uralkodoé=szín volt. pl.: Ne kerülj a Szín elé!/. Az uralkodó Pál ősü Elek volt, s a "boldogasszon" csak egy torzulás, hisz mint látható, az uralkodó férfi volt... Az érthetőség kedvéért meg kell említsük, hogy a teremtésről, és az evolúcióról hallott mesék kora lejárt, s el kell fogadnunk az ember Földre településének lehetőségét, sőt tényét. Az emberiség biza ürhajókkal érkezett e szép bolygóra. Minden akkor kezdődött.... A legfontosabb ember a magyarság őstörténetében az az űrhajós parancsnok, aki sikeresen hozta el egy őshazát jelentő bolygóról azokat a régi embereket, akik az őseink voltak. A parancsnok, a kőíró őc, kőbevésve megadta az érkezés történetét, és a Földön élés szabályait, amelyeket többek között a 0,25 milliméter pontossággal készített egyiptomi piramisok oldalain is megörökített, s amelyeket a folyamatosan ismételtek a városok, falvak határaiban is hatalmas kőoszlopokon, mint a Mén írásait. Talán azt sem fogják nekem elhinni, hogy ezeket az oszlopokat MÉN HÍR-eknek /dolméneknek/ nevezték akkoriban... Ha a Mén híreit a futárok /követek/ köveken vitték, s ugyan hogy vitték volna, akkor megértjük, hogy mért van tele Skandinávia futárkövekkel, futhark-okkal. Hát bizony a volt í-Jászhon /Skandinávia, Hamburgot Atilla alapította, Bulgáriát Irnik fia/, okkal van tele futharkokkal, mondhatjuk tréfálkozva, de ez persze nem tréfa, hanem a valóság. Ezeket az írásokat védték, óvták, pl. az Avarok, az Óvó írók /írást óvók/ Szent Istvánig itt, a Kárpát medencében......De térjünk csak vissza a kis tanyasi házikónkba! A 13-as számról úgy tudják sokan, hogy szerencsétlen szám. Mint látható nem az, hisz az Ős szerencsésen elhozta őseinket, mi itt vagyunk a Földön... Abban a házban tehát, ahol a Luca napján, 13 nappal a Karácsony, illetve az Ős érkezési napja előtt, elkezdték megfaragni a lócát, - s ha az az kész is lett időre, s mért ne lett volna, - két legyet ütöttek egy csapásra, ugyanis a gyereke/ke/t is ellátták egy hasznos, és szórakoztató ajándékkal, meg a Lúmén ünnepet is köszöntötték, egy átörökíthető emlékkel, mondával, melyet nekünk is tovább kell adnunk..... Honnan tudom én mindezeket? Múlt Karácsonykor, pontban éjfélkor felálltam a Lúca-székre, s akkor láttam meg a fentieket, a boszorkányok helyett.... |
| Utolsó frissítés: 2011 április 13. (szerda) 11:59 |