Hírek

A tudomány szabad áramlása Nyomtat Email

EXKLUZÍV

Arany László

A tudomány szabad áramlása

Interjú a boszniai piramisok felfedezőjével

November 4-én került megrendezésre a „Múltunk emlékei” címmel meghirdetett Exopolitikai Konferencia az Újpesti Kulturális Központban. Az előadók között szerepelt a bosnyák származású világhírű kutató-régész, dr. Sam Osmanagich is, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, a boszniai piramisok felfedezője.

– Hogyan kezdődött, hogyan került kapcsolatba a piramisokkal?

– Nehéz visszaemlékezni a kezdetekre. Valamikor 25-30 évvel ezelőtt keltették fel a figyelmemet ezek az építészeti csodák, s főleg az, hogy mennyire elterjedtek az egész Földön. A piramisokról a legtöbb embernek Egyiptom jut eszébe, holott a Föld tucatnyi országában megtalálhatók, az ismert piramisok száma jelenleg pedig már eléri a tízezres nagyságrendet is. Piramisszeretetem oda vezetett, hogy a világ legkülönbözőbb tájaira jutottam el, és a helyszínen tanulmányoztam őket, például Kínában, Közép- és Dél-Amerikában, Mauritiuson, Kambodzsában, Egyiptomban, a Kanári-szigeteken, és még sorolhatnám. 16 könyvem jelent meg eddig a piramisokról, s a doktori fokozatomat is e témában szereztem, a maja piramisokról írtam disszertációmat.

– Hogyan foglalná össze a legalapvetőbb felismeréseit a piramisokkal kapcsolatban?

– A legrövidebben úgy, hogy majdnem minden, amit tanítanak nekünk az ősi történelemről, hamis. Beleértve az ember származását, a különböző civilizációkkal kapcsolatos ismereteket, és természetesen a piramisokra vonatkozókat is. A történelemkönyveket újra kell írni.

– Hogyan kapcsolódnak ebbe a képbe a boszniai piramisok?

– A Visoko mellett található piramisok a világon a legnagyobb és a legősibb ilyen jellegű építmények. 12 évvel ezelőtt ismertem fel, mik is ezek a „dombok” valójában, visokói látogatásom idején. Valójában kőgömböket kutattam akkoriban. A koruk meghaladja a 30 ezer évet. A kormeghatározás hitelességéhez kétség sem férhet, hiszen a Hold Piramis egymás felett húzódó burkolórétegei alatt egy megkövesedett falevélre bukkantunk. Ez a falevél akkor hullott oda, amikor az adott réteget éppen lerakták. Több, egymástól független laboratórium mérése szerint, a falevél radiokarbon elemzése 29.800 ± 400 évet adott meg a falevél koraként. A Hold piramis tehát legalább ennyi idős. Hasonló, bár kissé magasabb kort kaptunk a Nap piramis esetében is.

– A tudomány tagadja még azt is, hogy egyáltalán piramisok lennének Boszniában.

– Igen, ez így van. Zahi Hawass az egyik legnagyobb ellenzője a boszniai piramisoknak, de lehetne másokat is említeni. Egy dologban valamennyien közösek: egyikük sem járt soha Boszniában, egyikük sem végzett soka egyetlen egy mérést sem a helyszínen, vagy akár a helyszínről származó mintákkal. Úgy tagadják valaminek a létét, hogy fogalmuk sincs, igazából mit is tagadnak.

– Melyek azok a jellemzők, melyeket a tudósok elfogadnak a piramis meghatározásaként?

– Léteznek ilyen kritériumok, ám ezekről valahogy nem hajlandók tudomást venni Bosznia esetében. Ezek: a geometriai értelemben tökéletesen szabályos forma, a tájolás, a csillagászati paraméterek, a mesterségesen elkészített anyagok (pl. beton) használata; belső kamrák és alagutak jelenléte, energiatermelés, gyógyító- és egészség-helyreállító funkció, kommunikációs funkció, vízfolyások és tavak megjelenése, különböző sugárzások jelenléte. Ahol a világon piramisok találhatók, ezek a jellemzők is kimutathatók.

– Miként folynak a kutatások a boszniai piramisok térségében?

– A „Régészeti Park: A Boszniai Nap Piramis Alapítvány” a világ legnyitottabb szervezete, és egyben a világ legtöbb kutatóját mozgatja meg. Minden évben önkéntesek százai látogatnak Boszniába, hogy saját költségen vegyenek részt a feltárási munkákban, a piramisok, a föld alatti járatok és kamrák megtisztításában. Sehol a világon nincs olyan régészeti hely, ahol egyidejűleg annyi kutató és tudós lenne jelen, mint itt. Ez a világ legnyitottabb vállalkozása. Bárki részt vehet a munkálatokban. Semmi sem titok, az eredményeket rögtön közzétesszük. Az is teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a piramiskutatás interdiszciplináris tudomány. Lehetetlen úgy előrejutni, hogy az egyes tudományágak képviselői ne fognának össze egymással, ne osztanák meg eredményeiket.

– Milyen munkálatok folynak jelenleg, mit sikerült elvégezni az idei kutatási időszakban?

– A Nap és a Hold piramis felszínét további több száz négyzetméternyi területen tisztítottuk meg, illetve állagmegóvást végeztünk a korábban megtisztított területeken. De talán még ezeknél a munkálatoknál is érdekesebb a piramisok alatt található alagútrendszernek a feltárása. Több tíz kilométeres rendszerről van szó. Az idei évben 600 méterrel sikerült közelebb kerülni a felszín alatt a Nap piramishoz. Már csak 1900 méterre vagyunk tőle. Az alagutak megtisztítása közben számos kamrát találtunk, közte vízzel feltöltötteket is. Arra is fény derült, hogy a felszín alatti járatok hét szintre nyúlnak le, a legalsó szint 350 méteres mélységben van! Ahogy egyre közelebb kerülünk a Nap piramis fő kamrájához, úgy távolodunk a bejárattól, ezért egyre nehezebbé válik a járatok megtisztítása. Ám úgy vagyunk vele, hogy nem is annyira a cél, mint maga az utazás a fontos.

– Említette a piramisokhoz kapcsolódó különböző energiákat. Ebben a témában hol tartanak a kutatások?

– Pár évvel ezelőtt derült ki, hogy a Nap piramis alatt hatalmas fémtelér van, és számos felszín alatti vízfolyás. Ezeknek köszönhetően elektromos jelenségek lépnek fel, s ezek jól mérhetők. Például a Nap piramis folyamatosan sugároz 28 kilohertzen. Már 30 ezer év óta folyamatosan sugároz! Ez az épület a világ legősibb és legrégebben folyamatosan működő erőműve! Az ultrahang tartományban is folyamatos a sugárzása.

– Ez az energiatermelés lenne a piramisok építésének célja?

– Kétségtelenül. Hiszen jól tudjuk, soha egyetlen piramisba sem temettek senkit. A piramisok összeköttetésben állnak a vulkáni láncolatokkal is. Nemrég fedeztük fel, hogy minden nagyobb piramis egy-egy vulkanikus láncolat által alkotott vonalba illeszkedik. Az is új keletű felismerés, hogy a Nap piramis által kibocsátott sugárzás skalár jellegű. Tesla munkássága sokat segített ezekben a felismerésekben. Sőt, a sugárnyaláb irányultsága mintegy követi a Napot. Ez a nyaláb nemcsak energiát, hanem információt is továbbít. Mivel pedig a skalárhullámok sebessége lényegesen nagyobb a vákuumban mért fénysebességnél, ideális kommunikációs eszköz! A Napunk ezt a Földről származó sugarat felerősítheti és továbbíthatja más bolygók, más napok felé, sőt, akár más galaxisokba is! Rábukkantunk tehát egy csillagközi-galaxisközi Internetre! Egészen lenyűgöző a felfedezés.

– Valóban az. Hogyan kapcsolódik ehhez az energiához, illetve a piramisokhoz a gyógyító funkció?

– A gyógyítás lényegében helyreállítást jelent. Számos kísérletet végeztünk beteg emberekkel, akiknek megmértük a különböző adatait, például vérnyomását, vércukorszintjét, oxigénfelvevő képességét stb. a Nap piramis alagútrendszerébe való belépésük előtt és a kilépésük után. Jelentősen, már-már drámaian javultak az értékeik, csupán néhány óra alatt. Mindez önmagában nemcsak a piramisok barlangrendszerének tudható be, hanem a rendkívül magas, a köbcentiméterenként 20 ezret meghaladó negatívion-koncentrációnak is. A piramisok azonban nemcsak az ember egészségére vannak jó hatással, hanem valamennyi élőlényére is, sőt, magára a Földre is. Képesek a Földet is meggyógyítani, ha hagyjuk nekik.

– Tudna erre valamilyen további példával szolgálni?

– Az eddigiek mellett nagyon jól mérhető még a boszniai piramisok térségében a víz molekulaszerkezetének megváltozása. Az itt vett mintákban tökéletesen jól látható a hexagonális szerkezet. A piramisoktól távol nem jellemző ez a forma, sokkal inkább a szabálytalan elrendeződés. A jótékony hatás kimutatható az aurafeltöltődésben, a csakrák megerősödésében. Mindezek mellett növelik az ember spirituális érzékenységét is. Felsorolni is nehéz.

– Vajon tudunk-e azokról valamit, akik ezeket a mérnöki, építészeti stb. csodákat létrehozták? Vannak-e tárgyi leletek az építőktől? Esetleg csontvázak?

– Sajnálatos módon nagyon kevés tárgyi lelet maradt csak fent. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen 30 ezer év rendkívül hosszú idő. Ne felejtsük el, akkoriban még javában tombolt a jégkorszak. Néhány kisebb tárgy maradt csak fent. Mini piramis, feliratos tábla, egy homokkőből készült bumerángszerű valami, egy tojás alakú tárgy, egy kőkorong, egy kő lábnyom, s hasonlók. A legismertebbek a föld alatti járatrendszerben talált, mesterségesen kiöntött kerámiamonolitok, ezek belsejében kvarckristály formációkat mutattunk ki. Ezeken a monolitokon rovásjelek láthatók. Ennyit tudunk az építőkről, lényegében semmit.

96 800x600 Normal 0 false false false EN-US X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";}

– Az eddig elhangzottakból arra lehet következtetni, hogy még csupán az út elején járunk, van tehát bőven időnk „élvezni az utazást”!


Utolsó frissítés: 2017 december 21. (csütörtök) 07:52